Ugrás a tartalomhoz

Tisztelt Ügyfelünk! Jelenleg hiba tapasztalható az MKB NetBANKár működésében. A hiba elhárítása folyamatban van. Megértését és türelmét köszönjük!

2022.07.15. 20:00 és 2022.07.17. 8:00 közt kiesések lehetnek az Azonnali Fizetési Rendszer működésében. 2022.07.17-én 02:00 és 04:00 közt az internetes fizetések esetén fennakadások fordulhatnak elő, ezért kérjük, internetes fizetéseiket ezen időszakon kívülre időzítsék. 2022.07.20-án 7:00 és 7:30 között rövid kiesések lehetnek az ügyfélhez tartozó azonosítási típus lekérdezésében, a biometrikus azonosítással történő vásárlásban, az internetes vásárlás jóváhagyásához szükséges 3DS SMS kiküldésében, a biometriával történő jóváhagyásban, valamint a statikus jelszó beállításában.

Kedves Ügyfelünk! Tájékoztatjuk, hogy tervezett karbantartásainkról az alábbi linken tájékozódhat.

Tájékoztatjuk, hogy az MKB Bank által biztosított POS terminálokon technikai okokból átmenetileg nincs lehetőség SZÉP Kártyával, egészségpénztári kártyával, valamint American Express bankkártyával történő fizetésre. A hiba elhárításán beszállító bevonásával dolgozunk, addig türelmüket és megértésüket kérjük.

Kedves Ügyfelünk! Karbantartás miatt a NetBANKár, az MKB Mobilalkalmazás, a NetBANKár Business és a PCBANKár 2022.06.24-én 22:00 és 23:00 között nem lesz elérhető, illetve az azonnali fizetési rendszer keretén belül történő jóváírásban és teljesítésben is késedelem várható. Megértését és türelmét köszönjük! Üdvözlettel: MKB Bank Nyrt.

2022.07.20-án 7:00 és 7:30 között rövid kiesések lehetnek az ügyfélhez tartozó azonosítási típus lekérdezésében, a biometrikus azonosítással történő vásárlásban, az internetes vásárlás jóváhagyásához szükséges 3DS SMS kiküldésében, a biometriával történő jóváhagyásban, valamint a statikus jelszó beállításában.

Tájékoztatjuk, hogy technikai probléma miatt az MKB NetBANKár és MKB Mobilalkalmazás átmenetileg nem elérhető. A hiba elhárításán dolgozunk, megértésüket és türelmüket köszönjük!

2022.07.20-án 7:00 és 7:30 között rövid kiesések lehetnek az ügyfélhez tartozó azonosítási típus lekérdezésében, a biometrikus azonosítással történő vásárlásban, az internetes vásárlás jóváhagyásához szükséges 3DS SMS kiküldésében, a biometriával történő jóváhagyásban, valamint a statikus jelszó beállításában.

Kedves Ügyfelünk! Karbantartás miatt a NetBANKár/ MKB Mobilalkalmazás és a PCBankár/ NetBANKár Business működésében leállásokat tapasztalhat 2022.07.12-én 22:00 és 2022.07.13 01:00 között. A karbantartás ideje alatt a kártyás tranzakciók bonyolítása is szünetel. Megértését és türelmét köszönjük! Üdvözlettel: MKB Bank Nyrt.

Kedves Ügyfelünk! Weboldalunkon a mai napon technikai problémák léptek fel, az oldalon található kereső és a hírek elérésében. Az okozott kellemetlenségért elnézésüket kérjük!

Kedves Ügyfelünk! Karbantartás miatt a PCBankár/ NetBANKár Business működésében kieséseket tapasztalhat 2022.07.19-én 20:00 és 21:00 között. Megértését és türelmét köszönjük!  Üdvözlettel: MKB Bank Nyrt.

Tervezett karbantartásainkról az alábbi linken tájékozódhat.

Tájékoztatjuk, hogy egyes, az MKB Banknál vezetett korábbi Budapest Bank 101-es bankazonosítóval kezdődő fizetési és pénzforgalmi számlával rendelkező ügyfeleink esetében a Babaváró hitelhez kapcsolódóan technikai okokból téves összeg került levonásra adminisztrációs díjként. A hiba kivizsgálása folyamatban van, amennyiben a levonás sikeres volt, a levont összeget természetesen a hiba elhárítását követően várhatóan 2022.09.12. 12:00-ig visszautaljuk az érintett ügyfeleknek. Megértését köszönjük! További információ a TeleBankon a 06 80 350 350-es telefonszámon.

Kedves Ügyfelünk! Karbantartás miatt a PCBankár/ NetBANKár Business működésében kieséseket tapasztalhat 2022.06.30-án 20:00 és 21:00 között. Megértését és türelmét köszönjük!  Üdvözlettel: MKB Bank Nyrt.

Technikai okokból az online fizetési tranzakciókat jóváhagyó push értesítés ugyan megérkezik az MKB Mobilalkalmazásban, azonban a jóváhagyás után nem zárul le a tranzakció. Az értesítés helyett a tranzakció jóváhagyásához online PIN kódjukat tudják használni. A hiba az MKB Mobil App (korábban BB) felhasználóit nem érinti.

Tájékoztatjuk, hogy tervezett karbantartás miatt 2022.06.26-án 01:00 és 01:30 óra közt az Azonnali Fizetési Rendszerben indított utalások fogadására, valamint ezek indítására nincs lehetőség. Kérjük, utalását időzítse ezen időszakon kívülre, vagy átutalását értéknap megjelölésével indítsa el. Amennyiben egy partnerétől vár utalást, kérjük, jelezze neki, hogy átutalását a karbantartáson kívüli időpontban vagy értéknap megjelölésével indítsa újra, illetve sikertelenség esetén ismételje meg.

Út a jegybanki digitális pénz felé

Szerző
Budapest Alapkezelő
Bebesy Dániel

Olvasási idő
4 PERC

Megjelent
2022.02.18. 14:00

Február 4-én elkezdődött a pekingi téli olimpia, ahol a kínai álampolgárok mellett a külföldi versenyzők és nézők (már ha lesznek a covid miatt) számára először elérhető a Kínai Jegybank digitális pénze.

Digitális pénzről általában a magánszektor által kibocsátott kriptodevizák, elsősorban a bitcoin jut eszünkbe. A bitcoin megítélése, létjogosultsága továbbra is heves vitákat generál, az azonban tény hogy az utóbbi időkben szabályozói oldalról folyamatosan erősödik a szembeszél, amit talán részben az elmúlt hónapok jelentősebb áresése is tükröz.

A magánszektor által kibocsátott digitális pénzek vergődése mellett, azonban folyamatosan érkeznek a hírek arról, hogy a jegybankok, vagyis az állam is belépnek erre a piacra, a jegybanki digitális pénz (Central Bank Digital Currency – CBDC) formájában. A jegybankok többsége már hosszabb ideje dolgozik a megvalósításon, a CBDC különösen népszerű a feltörekvő piaci országok esetében. 2020 októberétől a Bahamákon már létezik az úgynevezett Sand Dollar, de ennél sokkal fontosabb, hogy India, Mexikó és Kína is meglehetősen előrehaladott állapotban van az e-CNY kapcsán. A fejlett piaci jegybankok kicsit le vannak maradva, a FED például a napokban publikált egy átfogó anyagot, ami továbbra is inkább vitaindító. Egy 2020 végi felmérés szerint a világ jegybankjainak közel 90 százaléka végez valamilyen kutatást, elemzést a digitális jegybanki pénzzel kapcsolatban.

A magánszektor által kibocsátott digitális pénzekben, kriptodevizákban sokak számára pont az volt a vonzó dolog, hogy a rendszer anonim, nincsen központi elszámoló ház, nincsen központi felügyelet, vagyis a történetből teljesen kimarad az állam. A covid válságot követő likviditás áradat, a fiat devizákban megingó bizalom, az inflációs félelmek erősítették ezt a percepciót, a kriptodevizák egyre népszerűbbek lettek, egekbe repültek az árfolyamok. A megítélés ettől még továbbra is meglehetősen kettős maradt, a hitvitákról mi is többször írtunk (ITT és ITT). Bitcoinnal kapcsolatban továbbra is az alapvető kérdés, hogy a spekuláción túl mire is jó az egész? Nincs belső értéke és a fiat devizákkal szemben törvényi előírás sem támogatja az elfogadását. Durva értékingadozása miatt pénzhelyettesítőként nem működik és a nagy kilengések miatt az értékmegőrző funkció is kérdéses.

A bitcoin hatalmas árfolyamingadozásából adódó problémák miatt lettek az elmúlt években egyre népszerűbbek az úgynevezett stablecoin-ok. Ezeket szintén a magánszektor által előállított digitális pénzek, melyek ugyanúgy a blockchain technológiát használják, vagyis, megmarad a decentralizált, anonimitást biztosító rendszer, mint például a bitcoin esetében, viszont az értékük sokkal stabilabb, ugyanis egy fajta fedezet áll mögöttük, amihez az értéküket rögzítik.  Ez a fedezet lehet dollár betét, értékpapír vagy akár más digitális deviza. A fedezet lehet teljes, amikor például 1 dollár értékű stablecoin mögött 1 dollár értékű betét van (például a Tether esetében), vagy részleges, ahol nincs teljes fedezet, hasonlóan a kereskedelmi bankok betétállományához, mely mögött szintén nincsen meg a bankokban 100 százalékban készpénz. A fedezetek értéke, a  beválthatóság kapcsán azonban mindig felmerülnek kérdések.  Barry Eichengreen szerint a helyzet nagyon hasonló a rögzített devizaárfolyamok problémájához, amikor a jegybank úgy próbálja egy „gyengébb" deviza értékállóságát biztosítani, hogy annak árfolyamát egy erősebbhez rögzíti, és a devizatartalékok jelentik a fedezetet. A 90-es évek valutaválságai nagyon jól megmutatták, hogy ezek a rögzítések egy ideig jól működhetnek, aztán ha valamilyen okból megbicsaklik a bizalom, akkor a tartalékok ellenére gyorsan összeomlanak. Ilyenkor marad a leértékelés vagy a beváltás mennyiségi korlátozása. Ez a forgatókönyv a fedezett stablecoin-ok esetében is igaz lehet, vagyis stabilitásuk igencsak megkérdőjelezhető.

A stablecoinok igazából 2019 nyarán kerültek a figyelem középpontjába, amikor a Facebook bejelentette, hogy azon dolgozik, hogy Libra néven megteremtse a saját digitális pénzét, melynek árfolyamát egy devizakosárhoz rögzítették volna. A projekt később lendületet vesztett, a Libra név is Diem-re változott, majd a legfrissebb hírek szerint az erősödő szabályozói szembeszélben teljesen zátonyra futott, a Facebook az egész projektet inkább eladná. A Libra kísérlet arra azonban jó volt, hogy a kormányok, jegybankok, pénzügyi szabályozók észbe kaptak, hogy ha az állam nem csinál könnyen használható digitális pénzt, akkor azt a magánszektor megvalósítja helyettük, mert igény az van a gyors, olcsó, akár a kereskedelmi bankoktól függetlenül használható pénzre.

Állami szempontból több tényező is aggodalomra adhatott okot. A döntéshozók megijedhettek, hogy egy magánszektor által kibocsátott új pénz, amire nincsenek direkt hatással a jegybankok, gondot okozhat a monetáris politika hatásosságát és a pénzügyi stabilitást illetően.  Ez különösen érzékeny téma a feltörekvő piaci országok esetében, hisz a lakosság akár tömegesen válthat más stabilabb, nagyobb hitelességgel bíró deviza által fedezett digitális pénzre, stablecoin-ra. A magánszektor által üzemeltetett pénz esetében a korlátozottabb felügyelet mellett a személyes adatok biztonsága, a pénzmosás és a kiberbiztonság kérdései is fokozták az aggodalmakat. Az is problémát jelent, hogy nem feltétlenül előnyös, ha egyes piaci szereplőknél koncentrálódik a pénzügyi forgalomhoz kapcsolódó rengeteg adat, hisz az sok szempontból hatalmas versenyelőnyt jelenthet. Versenyfutás indult tehát a magánszektorral, az államok is digitális pénz megalkotásán kezdtek dolgozni, elsősorban azért, hogy ne veszíthessék el a kontrolt a monetáris politika felett. Az amerikai jegybank elnöke Jay Powell szerint egyszerűen nem lenne szükség kripto pénzekre, ha létezne digitális dollár.

A jegybanki pénz eddig két formában létezett. Fizikai valóságban a forgalomban lévő papírpénzként, és digitális formában a kereskedelmi bankok jegybanknál elhelyezett tartalékaként. A pénz többi formája esetében kereskedelmi banki pénzről beszélünk, amit a kereskedelmi bankok teremtettek, és az állam csak a betétbiztosításnak megfelelő határig vállal értük garanciát. A digitális jegybankpénz esetében a készpénz digitális formájáról beszélünk, a követelésünk a jegybank, vagyis az állam felé lenne (nem futnánk az adott kereskedelmi bank kockázatát), akár úgy hogy a lakosságnak is a jegybanknál lenne számlája. A CBDC fő célja az lenne, hogy gyors, a kereskedelmi bankoknál olcsóbb tranzakciókat tenne lehetővé, ráadásul azok számára is, akiknek nincsen banki hozzáférésük, hisz a használatához elég lenne a mobiltelefon, talán még az internet kapcsolat sem feltétlenül szükséges, elég a bluetooth.

A gyakorlati megvalósítással kapcsolatban azonban továbbra is rengeteg a nyitott kérdés. Nincs eldöntve, hogy fizessen –e kamatot a digitális jegybankpénz? Ki vezesse a természetes személyek számláját? A jegybankok számára lehet, hogy ez óriási plusz adminisztrációs feladat lenne és persze adatvédelmi kérdések is felmerülnek, hisz az állami szervek így akár minden pénzmozgást nyomon követhetnének. Kérdéses a bevezetés a pénzügyi stabilitás szempontjából is, hisz a jegybanki digitális pénz a kereskedelmi banki betétek vetélytársa lehet, komolyabb betétkiáramlásnak pedig számtalan negatív következménye lehet.

Egyáltalán milyen szerepe lenne a kereskedelmi bankoknak? Biztonsági kérdések kapcsán felmerül, hogy egy ennyire központosított rendszer mennyire lehet kitéve kibertámadásoknak? Az is nagy kérdés, hogy a különböző jegybanki pénzek között milyen átjárás lesz, hogyan működnek majd a nemzetközi utalások, illetve adott ország lakosai hogyan férhetnek hozzá más ország digitális jegybanki pénzéhez? Veszélyeztetik-e a különböző digitális jegybanki pénzek a dollár vezető nemzetközi deviza szerepét? Kérdéses persze az is, hogy az emberek többsége egyáltalán akarja –e majd a jegybanki digitális pénzt?

A magánszektor mindig gyorsabban fejleszt, innovál, bármikor jöhetnek új megoldások, amik gyorsítják, olcsóbbá, és szélesebb körben hozzáférhetővé teszik a pénzügyi tranzakciókat. A pénzügyi rendszer evolúciójának előrejelzése meglehetősen problémás. Történelmi tapasztalatok szerint az látszik, hogy hosszú stagnálások után, villámgyors, áttörő változások következnek. A digitális pénzek kapcsán is felmerülhet, hogy egy ilyen hullámszerű változás előtt vagyunk. A történelmi tapasztalatok másik érdekessége, hogy általában egy adott politikai közösségben a pénzhasználat kapcsán tendencia van az uniformizálódásra, vagyis, hogy egy fajta pénzt használjanak. A történelem során sokszor láthattunk különböző magánpénzeket párhuzamosan létezni, de általában mindig lezajlott egyfajta kiszorítás és legtöbbször (talán mindig) a végén az állam, a szuverén által kibocsátott, garantált pénz maradt életben.

*A cikk eredetileg az Értéktrend blog oldalon jelent meg.

2022.02.18

Iratkozzon fel hírlevelünkre, amennyiben szeretne:

  • értesülni és meghallgatni a legfrissebb MKB Business Podcast sorozat adásait,
  • szakértőktől tájékozódni a vállalkozását érintő aktuális piaci, gazdasági helyzetről,
  • piaci trendeket látni KKV-kat vizsgáló, ágazati kutatásokból,
  • inspirálódni különböző fontos, cégvezetéshez szükséges témák kapcsán,
  • esetleg elsőként szeretne értesülni egy Ön számára érdekes szakmai rendezvényről

Kérjük olvassa el Adatkezelési tájékoztatónkat! A "Feliratkozás" gombra való kattintással Ön tudomásul veszi a tájékoztatóban foglaltakat és egyúttal hozzájárul az Ön által megadott személyes adatok fentiek szerinti kezeléséhez.

*Kötelezően kitöltendő mezők.