A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt biztosíthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatóak a böngésző beállításaiban. Tovább információ

MKB Mobilbank alkalmazás

Ingyenes, próbálja ki!

Bezárás

Fel kell-e tüntetnem az adóbevallásban a befektetési jegyen elért hozamot?

Nem.

Hogyan adhatok megbízást telefonon keresztül?

Amennyiben az értékpapírszámla nyitásakor igényelt telefonos jelszót, akkor a jelszó megadásával bármikor adhat megbízást telefonon keresztül. Természetesen a telefonos jelszó későbbiekben is igényelhető.

Hogyan vásárolhatok befektetési jegyet?

Az MKB Bank Zrt. fiókjaiban, illetve telefonon is lehetőség van befektetési jegyek vásárlására. Ahhoz, hogy az Ügyfelünk megbízást tudjon adni befektetési jegy vételére értékpapírszámlával kell rendelkeznie. A számlanyitással kapcsolatban bármelyik bankfiókunkban Ügyintézőink szívesen állnak Ügyfeleink rendelkezésére.

Kifizeti-e az alap az elért hozamot?

Az MKB Befektetési Alapkezelő Zrt. által kezelt nyíltvégű befektetési alapok az elért hozamot nem fizetik ki a befektetési jegy tulajdonosoknak a futamidő alatt, hanem újrabefektetik azt. A hozamhoz a befektetők a befektetési jegy árfolyamának (egy jegyre jutó nettó eszközérték) növekedésén keresztül a jegy visszaváltásakor juthatnak hozzá.

Mi a különbség a nyíltvégű és a zártvégű befektetési alapok között?

A zárt- és nyíltvégű alapok között a különbség a befektetési jegyek visszaválthatóságában rejlik, azaz az alapkezelőt terheli-e a befektetési jegyekre vonatkozóan folyamatos visszaváltási és újrakibocsátási kötelezettség az alap futamideje alatt. A zárt-, illetve nyíltvégűség tehát az alap vagyonára vonatkozik.

A nyíltvégű alapok estén az alap vagyona (nettó eszközértéke) állandóan változik a ki- és beáramló tőke, valamint a keletkezett hozam miatt. Az alapkezelő a kibocsátott befektetési jegyeket a futamidő alatt visszaváltja és újabbakat bocsát ki. A futamideje lehet határozott és határozatlan.

A zártvégű befektetési alapok határozott futamidejűek, vagyonuk (nettó eszközérték) a jegyzési periódusban gyűlik össze, további növekedést csak a hozam eredményezhet benne. Az alapkezelő csak a jegyzési időszak alatt bocsát ki befektetési jegyeket, a futamidő alatt már nem, és nem is váltja vissza őket. Értékesítésükre csak másodpiaci forgalomban, a tőzsdén van rá lehetőség.

Mi is az a befektetési alap?

A befektetési alap a hazai befektetők körében is egyre nagyobb népszerűségnek örvendő megtakarítási forma. A befektetési alapban jelentős tőke koncentrálódik, mely származhat kis-és nagybefektetőktől. Az alapban összegyűjtött tőkét a professzionális szakemberekből álló alapkezelő fekteti be szakszerű, hozzáértő módon. Az egyes befektetők a befektetett tőkéjük arányában részesülnek az alap vagyonából, amit befektetési jegynek nevezünk. Az, hogy a közös intézményesült vagyontömegből adott pillanatban mennyi jut egy befektetési jegyre, az egy jegyre jutó nettó eszközérték (a befektetési jegy árfolyama) mutatja meg.

Mi szükséges az értékpapírszámla nyitásához?

Az értékpapírszámla nyitásához személyi igazolvány (lakcímkártyával) és adókártya szükséges.

Mibe fekteti az alapkezelő az alap vagyonát?

A vagyont az alap kezelője, minden egyes alap esetében az MNB által engedélyezett, és a befektetők számára nyilvánosan elérhető Kezelési Szabályzatában meghatározott befektetési politikában foglaltaknak megfelelően fekteti be. Minden hónap végén az aktuális portfolió összetételről tájékoztatja a befektetőket az egyes alapok havi portfolió jelentésében.

Milyen előnnyel jár a befektetési alap?

Méretgazdaságosság, költséghatékonyság: egy adott méret alatt nem gazdaságos közvetlen értékpapír-befektetéseket végrehajtani, mivel az egyedi értékpapír-befektetések költsége lényegesen magasabb. A befektetéseket összpontosítva a költségeket mérsékelni lehet, melynek eredményeként a befektetés hozama magasabb lehet.

Professzionalitás: az alapban összegyűjtött tőkét felkészült, tapasztalt pénzügyi szakemberek fektetik be. Az alapkezelők szakmai tapasztalatukat felhasználva választják ki az egyes befektetéseket. A befektetési jegyeket vásárlók pénzt és időt takarítanak meg azzal, hogy nem kell foglalkozniuk a befektetéseikkel, hiszen az alapkezelő társaság professzionális munkatársai naprakész információkkal bírnak a pénz- és tőkepiacokkal kapcsolatban.

Kockázatok megosztása (diverzifikáció): a befektetések különböző eszközök közötti megosztásával a kockázat hatékonyan csökkenthető, azaz pl. két ugyanolyan szintű kockázatot megtestesítő eszközből összeállított portfolió együttes kockázata kisebb (feltéve, hogy az eszközök árfolyama nem mozog tökéletesen együtt), ezzel párhuzamosan ugyanakkor nem csökken a várható átlagos hozam. Gyakorlati tapasztalatok mutatják, hogy minél több eszközből állítunk össze egy portfoliót, az ebből fakadó kockázatcsökkenés annál nagyobb lesz. Ilyen szintű kockázatmegosztásra jellemzően az egyes befektetők önállóan nem képesek, ezt az előnyt a befektetési alapokon keresztül tudják csak elérni.

Likviditás: a nyíltvégű befektetési alapok egyik legnagyobb előnye más megtakarítási formával szemben (pl. lekötött betét) az egyedülálló likviditás, azaz a befektetők minimális költséggel, vagy költségmentesen, rugalmasan tudják változtatni a befektetésük nagyságát.

Biztonság, intézményi garanciák: A befektetési alapokra, alapkezelőkre szigorú törvényi szabályozás vonatkozik, melyet tovább erősít, hogy mind az alapok, mind az alapkezelők működése az egyéb pénzügyi intézményekkel összehasonlítva sokkal áttekinthetőbb és ellenőrizhetőbb. A befektetések biztonságát az alapok esetében egyedülálló, szigorúan szabályozott intézményrendszer garantálja.

Milyen időtávban gondolkodjunk a különböző típusú befektetetési alapokat illetően?

A befektetéseknél az egyik legfontosabb szempont, hogy milyen időtávra szeretnénk befektetni.

Általában rövid távra a kockázatmentes, vagy alacsony kockázatú , likvid befektetési portfólió ajánlott, melyben a befektetési jegyek árfolyama (egy jegyre jutó nettó eszközérték) kevésbé ingadozik.

Közép távon (1-3 év) a vállalható kockázat mértéke és ezzel együtt az elérhető hozam is magasabb lehet, de ebben az esetben is fontos szempont a likviditás.

Amennyiben hosszú távú befektetésben gondolkodunk, akkor rövid távú mozgások kiegyenlítődése miatt a kockázatosabb alapok biztosíthatnak magasabb megtérülést.

Befektetési portfólió kialakításával kapcsolatban az időtávot, a hozamelvárást és a kockázatvállalási hajlandóságot figyelembe véve szívesen segít Önnek személyes pénzügyi tanácsadója az MKB Bankfiókokban.

Milyen típusai vannak a befektetési alapoknak?

Likviditási alapok: a pénzpiaci alapokon belül azon alapok tartoznak ide, amelyeknél a portfolióban lévő kötvényjellegű eszközök átlagos hátralévő futamideje nem haladhatja meg a 3 hónapot.

Pénzpiaci alapok: azon alapok tartoznak ide, amelyeknél a portfolióban lévő kötvényjellegű eszközök átlagos hátralévő futamideje nem haladhatja meg az 1 évet.

Rövid kötvényalapok: azon alapok tartoznak ide, amelyeknél a portfolióban lévő kötvényjellegű eszközök átlagos hátralévő futamideje 1-3 év.

Hosszú kötvény alapok: azon alapok tartoznak ide, amelyeknél a portfolióban lévő kötvényjellegű eszközök átlagos hátralévő futamideje meghaladja a 3 évet.

Kötvénytúlsúlyos vegyes alapok: a portfolióban lévő részvény-típusú eszközök aránya nem haladja meg a 30%-ot.

Kiegyensúlyozott vegyes alapok: a portfolióban lévő részvény-típusú eszközök aránya 30-70% közötti.

Részvénytúlsúlyos alapok: a portfolióban lévő részvény-típusú eszközök aránya 70-90% közötti.

Tiszta részvény alap: a portfolióban lévő részvény-típusú eszközök aránya meghaladja a 90%-ot.

Garantált alapok: hozamot, illetve tőkemegóvást ígérő, illetve garantáló alapok.

Származtatott alapok: olyan származtatott ügyletekbe fektető alapok, amelyek nem tartoznak a garantált alapok közé.

Ingatlanalapok: Ingatlanforgalmazó alapok: olyan ingatlanalapok, amelyeknél az építés alatt álló ingatlanok maximális aránya 30%.

Ingatlanfejlesztő alapok: olyan ingatlanalapok, amelyeknél az építés alatt álló ingatlanok maximális aránya 60%.

Egyéb, be nem sorolt alapok: azon alapok, amelyek befektetési politikájuk szerint egyetlen fent felsorolt kategóriába sem tartoznak.